A kivételes adottságú panorámás telken a tervezés kezdetekor három épület állt, a főépület és garázs a telek déli-, a szintén lakó funkciójú melléképület az északi telekhatáron.

A főépület a 30-as években épült romantikus hangulatú földszintes, T alaprajzú, verandás lakóépület volt, kontyolt tetőidommal.

A 70-es években az épületet hossztengelye mentén bővítették, tetőidomát oromfalassá alakították, padlásterét beépítették – külső csigalépcsős megközelítéssel.
A minden szempontból igénytelen beavatkozás elvette a ház eredeti ízét, új értéket nem adott hozzá, csak növelte annak hasznos területét. A melléképület sorsa szerencsésebb volt, lapostetősre alakított tetején kilátó terasz jött létre, melyre jól megépített, áttört egykarú műkő lépcső vezet. Kultúrtörténeti érdekesség, hogy a „kisházat” nyaranta Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva bérelte az akkori tulajdonostól. A tervezési feladat a főépület átépítése volt egy öttagú család részére, ahol a szülők, a felnőtt gyerekek és a jövendő unokák együtt nyaralhatnak. Mivel a \”kisház\” háló- és fürdőegységként használható a főépületben a három hálószoba mellett tágas nappali, konyha és étkező terek kialakításra nyílt lehetőség. A lépcső az alaprajzi forma metszéspontjában kapott helyet.

A helyi szabályozási előírások és a telek meglevő beépítettsége csak az épület átalakítását tették lehetővé, annak kontúrjának megtartásával. Az alapokat és a használható főfalakat megtartottuk, a kiemelt padlószintet a terepszintre süllyesztettük és új nyeregtetős tetőidomot építettünk a T alakú alaprajz teljes befoglaló formája fölé. Ezzel a konzolos tetővel egyrészt fedett terasz jött létre, másrészt megnövekedett a tetőtér hasznos területe. A korábbinál nagyobb fesztávolságú tetőidom javított az épület tömegének arányán és környezetbe való illeszkedésén Az átalakítás másik meghatározó gesztusa a T alakú alaprajz udvari szárának – a volt verandának – a üvegdobozként való teljes megnyitása és a tetőidomon – üvegezett tetőfelépítményként – való átvezetése volt. Az üvegdobozba természetesen az étkező került, melyből körpanoráma nyílik a teraszra, a kertre és a tóra. Az épület anyaghasználatát a tartósság, egyszerűség és az épület tektonikájának kifejezése jellemzi.
Az épület hosszfalai vakoltak, míg oromfalai az eredeti épület falazataiból nyert terméskővel burkoltak. A tetőlemez vakolt felülete belemetsz a kőburkolatú oromfalakba, érzékeltetve a tetőfödém konzolos erőjátékát. A kert kialakításra, a házhoz hasonlóan, hagyományos helyi építőanyagok korszerű alkalmazása jellemző. A tetőfödémbe süllyesztett, egyenletes kiosztású világítótestek a belső és külső terek folyamatosságát emelik ki. Az épület összefüggő belső terei, intenzív kertkapcsolata és nagyvonalú kertrendezése révén nagyobb életteret nyújt, mint amit külső mérete sugall. A tervezés alapelve a hagyományos épületforma korszerű szerkezeti, építészeti és berendezési megoldásokkal való létrehozása volt, melyben megbízómmal kivételes összhangban működtünk együtt.

• építész: Mikó László
• építész munkatárs: Balogh Zsuzsa
• átadás éve: 2009
• fotó: Szentiváni János