Horváth Gábor írása

Darvastó, a Bakony nyugati lábánál, Csabrendek közelében, egy volt bányaközpont területén kialakult önálló kis település, ahol a Fővárosi Önkormányzat üzemeltetésében működő Foglalkoztató Intézet 150 fő szellemileg fogyatékos felnőtt számára nyújt otthont és munkalehetőséget.

A felhagyott bányaközpont épületeiből kialakított intézet szállás,- közösségi,- gazdasági,- egészségügyi,- és igazgatási épületei az utóbbi időben  jelentős változásokon mentek át. 2000 tavaszán egy építészeti tervpályázat bíráló bizottságának tagjaként jártam itt. Szép természeti környezetben lehangoló megjelenésű és állapotú épületegyüttes látványa fogadott. A tervpályázat célja az intézmény újrafogalmazása és megújítása volt, a meglevő épületek egy részének felhasználásával, bővítésével és új épületek építésével, korszerű, otthonos helyet biztosítva az itt élők részére.

Örömmel nyugtázom, hogy a nyertes pályaműben megfogalmazott építészeti és környezetalakítási elképzelések alapvetően megvalósultak és a tervek nyomán átlagon felüli, nívós megjelenésű intézmény született. Ez a tény megerősítette bennem a hitet, hogy a megfelelő terv és tervező kiválasztására az építészeti tervpályázat a legalkalmasabb módszer.

Az épületegyüttes telepítése során az alkotók sikeresen valósították meg a meglevő, újjáépített és újonnan épített épületek megkomponált építészeti egységét. A szállás, nevelési, foglalkoztató, egészségügyi, igazgatási funkciójú épületek egy hagyományos campust fognak közre, jól felismerhető rendben sorakoznak a részben megmaradt, részben újonnan kialakított úthálózat és a belső udvarok körül. Az épületek telepítése lehetővé teszi az épületegyüttes további bővíthetőségét és biztosítja a szép természeti környezetben fekvő terület távolabbi részének elérhetőségét is.

A kétszintes szállásépületek és az azok tengelyében elhelyezett közösségi épületrész közötti belső udvar kijelöli a legfontosabb közlekedési irányt. Az épületek kétszintes kialakítása jó térarányokat biztosít az épületek között, a belső udvarok tagolása és az átjárhatóság sokszínűvé, változatossá és érdekessé teszi az épületek közti természetes környezetet. A szállásépületeket összekötő kétszintes folyosó karakteres eleme az építészeti formálásnak, jól kapcsolja össze az új épületeket a meglevővel, egyfajta térfalat biztosít a főépülettel szemben Az egészségügyi épület nagy méretű nyitott teraszát talán szerencsésebb lett volna fedetten kialakítani a jobb használhatóság  és tömegalakítás érdekében.

A kétszintes, fémlemezzel fedett, kis hajlásszögű tetővel fedett épületek, a köztük levő térburkolattal, zöldfelülettel kialakított udvarok, fasorokkal szegélyezett utak kisvárosi hangulatot idéznek, amely üdítően hat ezen a szép – ugyanakkor a külvilágtól elzárt – területen.

A tervezéssel érintett meglevő és új épületek tömegképzése, a bővítések kialakítása során a tervezők egyszerű, nem hivalkodó, ugyanakkor egységes megjelenést értek el úgy, hogy szinte lehetetlen megkülönböztetni a régi és új részeket egymástól. Az egyes épületeken a felületek tagolása, a természetes színek és anyagok használata, a sallangoktól mentes, mértéktartó, költségtakarékos, ugyanakkor lendületes és érdekes építészeti megfogalmazás érett gondolkodásmódra utal – ahogy a terveket készítő építészektől ezt már megszokhattuk. Ezek – az egyébként természetesen és egyszerűen használt – építészeti eszközök frissé, ugyanakkor időtlenné is teszik az épületegyüttest.

A részletképzésekben mindenütt felfedezhető az egyszerűségre való törekvés a skandináv építészetet idézi – különösen ott erősödik ez a benyomás, ahol az épületek előtt nyírfák találhatók. Az északi építészeti gondolkodásmódot igazolja az egyes épületekben a helyiségcsoportok világos, racionális elhelyezése, belső téralakítása is. Különösen jól érzékelhető ez a főépület belső elrendezésében, ahol a meglevő épület helyiségeit és az új funkcionális egységeket sikerült egy jól működő, egységes rendszerbe foglalni.

A létrejött épületegyüttes feledteti, hogy eredetileg néhány üzemi épület, iroda, szociális blokk átépítésével és új épületekkel való kiegészítésével biztosították a fogyatékkal élők elhelyezését. Az ott élők reakcióiból, viselkedéséből arra lehet következtetni, hogy otthonként, saját tulajdonukként használják a létesítményt és jól érzik magukat ezen a helyen.

Minden körülmény ismeretében megállapítható, hogy Darvastón példaértékű terv- és tervező kiválasztási folyamat végeredményeként színvonalas épületegyüttes készült, amelyre méltán lehetnek büszkék a tervezők.

Felelős építész tervező: Mikó László, Peresztegi Gábor

Építész munkatársak: Bréda Szilveszter, Fazakas Bálint, Robotka Tamás, Svejkovszky Anita

Átadás: 2005