A műemlékké nyilvánított Hullámvasút 1922-ben készült fa pályaszerkezete a mai napig megmaradt, formája változatlan. Európában mára három ilyen favázas hullámvasút maradt, de a dániai és a finnországi előtt a budapesti egy kilométeres pályája a leghosszabb. A Hullámvasút eredeti indítóháza azonban megsemmisült. Az új indítóházat eredeti tervrészletek felhasználásával, a többször átépített régi indítóház különböző korokban készült fényképeinek egybevetésével, és a feladat történeti szemléletű újraértékelésével terveztük meg. Az eredmény az eredetinél rangosabb és összetettebb épület, kiérleltebb arányokkal, igényesebb részletekkel. Az új indítóház kialakításánál a legnagyobb kötöttséget maga a pálya jelentette. A kocsik útjukat a gravitáció segítségével járják, kivéve azt a lejtőt, melyen egy csörlő vontatja a szerelvényt a pálya magaspontjáig. A hullámhegyek- és völgyek, a lassító és gyorsító szakaszok jól kiszámított dinamikai egyensúlya tartja mozgásban a szerelvényeket. A pálya néhány centiméteres magassági módosítása tönkreteszi a játékot. A pályamdosítás vszélyeinek elkerülésére azt a biztonsági megoldást választottuk, hogy a pályaszerkezethez hozzá se nyúltunk. Az 1960-ban épült acélvázas, vasbeton szerkezetű régi indítóházból vízszintesen, és hosszában függőlegesen kibontottunk egy térrészt, ebbe szerkesztetük bele az új indítóházat. Szerencsés kötöttségnek bizonyult az Építtető elhatározása, hogy a legnépszerűbb szolgáltatást ajándékbolttal, továbbá -tervezői kezdeményezésre- a Vidám Park történetét bemutató múzeummal egészíti ki. A kijárati útvonalon -egy süllyesztett udvar körüli térsorba rendezve- jó alkalom nyílt a ki-és bejárati lépcsők hangsúlyozottan aszimmetrikus kialakítására, és a közönségvezetés térbeli megszervezésére. A vágányokkal párhuzamos hosszházból és a bejárat helyét hangsúlyozó keresztházból szerkesztett épület kínálkozó szimmetriáját a süllyesztett udvar elhelyezkedése, a két lépcső eltérő szerkesztése és a meglévő fák között tekergő korlátok hivatottak feloldani. Az új indítóház architektúrája hangsúlyosabb felvezetését adja e grandiózus játékszernek, mint amilyet eredeti építői szánhattak neki. Anyaghasználatával, részletképzésével felidézi a kort, melyben a Hullámvasútat építették, egyben a mait is, amikor a múlt köznapi teljesítményeit a nosztalgia szemüvegén felnagyítva kortalanná magasztosítjuk. Ez az új épület kastélyparkok romantikus nyári lakjaiból zugligeti verandákra átszármazott, s végül indóházak, kolonnádok, fürdőhelyi pavilonokat összekapcsoló fedett folyosók architektúrájában megőrződött eszközöket támaszt fel a hullámvasutazás múlófélben lévő szokásának emlékműveként. Kis idők nagy tanúja.

Felelős építész: Szántó Tibor
Építőművész: Baliga Kornél
Építész munkatárs: Svejkovszky Anita
Átadás: 1999