A telek Tihany központjában természetvédelmi és műemléki környezetben fekszik, ahonnan páratlan körpanoráma nyílik a Balatonra, annak északi és déli partja felé.
Az utcától egyenletesen emelkedő telek hátsó harmadában egy lakóház-orvosi rendelő főépület és gépkocsi tároló állt, kőfallal összekötve.
A 30-as években épült nyeregtetős főépület körítő tartószerkezetét és külső megjelenését a tihanyi terméskő falazatok határozták meg, csakúgy, mint az utca felöli kerítés lábazatát és pilléreit. Az épületegyüttes megjelenése nem felelt meg sem a tihanyi Tájvédelmi Körzet igényeinek, sem pedig a páratlan adottságú telek kihívásának.
Az épületegyüttes átalakításának célja, hogy funkcionális szempontból korszerű és a tihanyi körzet hagyományos építészeti arculatához igazodó lakóépület jöjjön létre. Az épületszerkezeti és épületgépészeti megoldásoknak a passzívház szigorú követelményeit kellett kielégítenie.
Bontásra került a lakóépület nyugati terméskő végfala kivételével az összes térszín feletti és alatti meglevő épületszerkezet. Ezen falszerkezet megtartásával szerzett jog alapján az eredeti épületek körrajzával azonos területen új fő és melléképület épült, közöttük összekötő tetővel.
Az épületegyüttes megjelenését a tihanyi terméskő és a tört fehér dryvit felületek kontrasztja jellemzi. A vastag hőszigetelés miatt mélyen fekvő nyílászárok sötétbarna pácolású fa szerkezetek, hőszigetelő alumínium redőny árnyékolással. A kertépítészeti műtárgyak anyaga szintén az elbontott terméskő, a kerítésmezők a nyílászárók színével egyező sávos fa elemekből készültek.
A lakóépület Tihany Településképi arculati kézikönyvében mintaértékű példaként szerepel.