Rákosrendező tervpályázat

Irodánk egy európai társulás tagjaként 16 konzorcium egyikeként meghívást nyert a Rákosrendező területének fejlesztésre kiírt nemzetközi tervpályázaton való részvételre.  Társulásunk vezető irodája a madridi Estudio Lamela volt – amellyel 2022-ben a „Nyugati Pályaudvar és környéke rendezése” tervpályázaton már közösen vettünk részt, további tagjai az Estudio de Arquitectura Ezquiaga madridi városrendező és a Grant – Associates bathi tájépítészeti irodák voltak. A tervpályázat előkészítése, lebonyolítása és értékelése mintaszerűen magas színvonalú volt, a nyertes pályamű kiemelkedett a mezőnyből és megvalósulása esetén a fejlesztés Budapest várostörténetének egyik legjelentősebb állomása lehet. A tervpályázaton díjazást nem nyertünk, de a partnereinkkel való együtt gondolkodás és a helyszín alapos megismerése értékes tanulságokkal járt.

Pályaművünk koncepciója az alábbi volt.

A tervezési terület Budapest elmúlt évszázadának rétegzett városfejlődését tükrözi, amelyet a 19. századi városszövetek, a nagy léptékű infrastruktúrák és a poszt-szocialista átalakulások együttes jelenléte alakított. Javaslatunk egy olyan városszövet „újraépítésére” irányul, amely valójában soha nem létezett, de a környező területek alapján egyértelműen levezethető. Az új városi szövetet használói számára egységes, magas minőségű városi tájként kell értelmezni, térbeli struktúrájának pedig mindenki számára jól olvashatónak kell lennie.

Rákosrendező stratégiai pozíciót foglal el környezetében: egykori rendező pályaudvar, amely a nagyvárosi struktúrába ágyazódik, erős infrastrukturális jelenléttel rendelkezik, ugyanakkor hiányzik belőle az összefüggő városszövet és a funkcionális kapcsolódás a környező területekhez. Idegen morfológia ráerőltetése helyett a javaslat egy olyan városszövetet rekonstruál, amely a környező városrészekből levezethető, biztosítva a folytonosságot, az azonosíthatóságot és a hosszú távú rugalmasságot.

A központi cél a vasúti infrastruktúrán átnyúló kelet–nyugati kapcsolatok biztosítása, miközben alkalmazkodunk az egyes oldalak eltérő városi adottságaihoz. Ez a területhasználat, a mobilitás és a közterek integrálásával valósul meg, összhangban a fenntartható városfejlesztés elveivel, valamint azzal a céllal, hogy minden épülethez és funkcióhoz közeli szolgáltatások és zöldfelületek álljanak rendelkezésre. Az épületek magassága minden esetben a magasépületi küszöbérték alatt marad, előtérbe helyezve a városi sziluettbe való illeszkedést és a városi folytonosságot az elszigetelt magasépítményekkel szemben.